Emlékjeleinkbõl:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

ROVATOK :: Arcképcsarnok

Dr. Bánhegyi Mihály (1935 - 2014.)
DR. TAMÁSY ISTVÁN 1925 - 2013 STUBNYA VIKTOR 1891-1957
Mihalics Imre 1904-1964 Böckh János geológus és bányamérnök 1840-1909
Pesten született 1840. okt. 20-án. Az MTA l. tagja (1876). 1862-ben a selmecbányai Bányászati Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. 1864-t?l a bécsi földtani intézet, majd a bécsi pénzügyminisztérium bányászati osztályának munkatársa. 1867-ben a pesti pénzügyminisztériumba helyezték, 1869-t?l a Földtani Intézetben geológus, 1872-ben f?geológus, 1882-t?l 1908-ig a Földtani Intézet igazgatója. Vezetése alatt épült fel az az impozáns intézeti székház, amelyet még ma is megcsodál az arra járó. A geológiai múzeum is az épületben nyert elhelyezést. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1889-t?l alelnöke, 1895-t?l 1901-ig elnöke. Az ? kezdeményezésére indult meg a k?olajkutatás Magyarországon. Munkássága úttör? jelent?ség? a geológiai szintezés és térképezés területén is. A Földtani Társulat neki ítélte els? ízben a máramarosi k?olajvidék ismertetéséért a Szabó József-emlékérmet. Számos alapvet? földtani munka f?z?dik a nevéhez; ezek a Földtani Intézet és a Földtani Társulat szakfolyóirataiban jelentek meg. Els?sorban a Bükk, a D-i Bakony és a Mecsek földtani és ?slénytani viszonyait tanulmányozta. Jelent?s munkái: A geológia fejt?désének rövid története Magyarországon 1774-1896 (Földtani Közlöny 1897); A m. kir. Földtani Intézet és ennek kiállítási tárgyai (Bp., 1896); A magyar korona országainak területén m?velésben és feltárófélben lev? ásványok el?fordulási helye (Bp., 1899). A Földtani közlönyben jelent meg a „Rövid közlemény a Baranya megyei Vasas és Hosszúhetény közt fekv? Rosenfeld Bernát bécsi lakos tulajdonát képez? liászbeli kutatási területr?l.” Ezzel a munkájával hozzájárult Hosszúhetény és Vasas legf?bb ásványi kincsének a szénnek felkutatásához, ismertségének megteremtéséhez. Jelent?s pécsi munkája volt, hogy irányította a város vízellátását szolgáló hidrogeológiai kutatásokat. E munkája elismeréséül – a Tettye közelében - utcát neveztek el róla. Budapesten hunyt el 1909-ben. Irodalom: Szontagh Tamás: Böckh János élete és munkálkodása (m?veinek jegyzékével, Földtani Közlöny, 1910); Schafarzik Ferenc: Böckh János levelez? tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1911). Wikipédia.
Thommen Achilles 1831-1893
Thommen Achilles, f?építész, tanácsos, született Svájcban 1831-ben. Egyike volt kora legkitün?bb mérnökeinek, építészeinek. Karlsruhéban végezte tanulmányait és ezt követ?en Karl Etzel osztrák vasútépít? mérnök, építész oldalán a svájci központi vasút (1857-t?l) és a Brenner-vasút építésében (1865-66) szerzett elévülhetetlen érdemeket. További munkája volt az arlhegyi vasút építésének szervezése. 1867. Gróf Mikó Istvánnak a kiegyezés utáni els? magyar közlekedésügyi miniszternek a hívására jött Magyarországra és az állami vasútépítési igazgatóság élére nevezték ki. Felügyelete alatt épültek az Arad-gyulafehérvári, a Szeged-zombori, a Budapest-Hatvan-salgótarjáni vonalak stb. 1869-ben visszatért Bécsbe, melynek átalakítása és átépítési tervei kidolgozásában segített tanácsaival. Az 1880-as években kimagasló érdemeit több kitüntetéssel ismerték el. Az 1890-es évek elején az Els? Dunag?zhajózási Társaság bécsi központjában az igazgatótanács alelnöke volt, majd a magánéletbe vonult vissza. Meghalt Ausztriában Maria-Schutzban (a Semmering alján) 1893 aug. 21-én. Die Gotthard-Bahn. c. m?nek a szerz?je (Bécs 1877). Feltehet?en el?segítette a DGT vasútépítéssel kapcsolatos terveinek megvalósítását, esetleg a vasutak szénnel történ? ellátását, majd pedig magas társasági tisztségének következménye lehetett, hogy róla nevezték el a vasasi I-es aknát. (Forrás: Pallas Nagylexikon, Wikipédia, Gutmann Oszkár=Bányakalauz. Bécs, 1881)
Lábady (Nusser) Antal (1904 Bonyhád-1974 Pécs)
MADAS JÓZSEF (Arad, 1905 – 1988 Pécs) VÖRÖS MIHÁLY (Monostorszeg, 1794 – 1867 Pécs)
GERBER FRIGYES (Mitrovica, 1850 – 1897 Salgótarján) GR?BEL EMIL (SELMECBÁNYA, 1884-1959 PÉCS)
HANNEBECK FRIGYES Bochum (Németország), 1875-1961 PÉCS Dr. Radó Aladár Hosszúhetény, 1922-1989 Pécs
Riegel Antal Prága, 1819-1900 Nagymányok DR. RIHMER LÁSZLÓ (Pécs 1904-1982 Pécs)
WIESNER RAYMÁR (Prága, 1843 – 1900 Pécs) DR. SZIRTES LAJOS (Mecsekszabolcs, 1918 – 2009 Pécs)
WIETORISZ RÓBERT (Szepesremete, 1895 – 1973 Komló), SZTANEK GYULA (Pécs, 1904 – 1947 Pécs) f?aknász bányament?,
JI?ÍNSKÝ JAROSLÁV (Osztrava, 1870 – 1959 Prága) DR. EMBER KÁLMÁN (Körmöcbánya, 1894 – 1979 Budapest)
 
 
Könyvboritóink:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ránk maradt
emlékek:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 GlobusNet szoftverek